Idén január elseje óta, azaz harminchatodik napja nem lehet szabályosan közbeszerzést kiírni Magyarországon közösségi közbeszerzési értékhatár felett.
Közösségi értékhatárról nettó 38 millió forint értékű beszerzéseknél beszélünk, de megjegyezzük, hogy a közbeszerzési törvény (Kbt.) rendelkezik az egybeszámítási szabályról, amely rendelkezés értelében kisebb értékű beszerzéseknél is előfordulhat az alábbiakban részletezett különös jelenség.
A Kbt. szerint ugyanis a kiíróknak ezen értékhatár feletti értékű eljárásokat külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton kell lefolytatniuk.
Csakhogy! Csakhogy a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló 2009. évi LII. törvényben előírt, a közbeszerzési eljárásokban az ajánlatok beadásához és bontásához nélkülözhetetlen Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató (Szolgáltató) nem létezik. Nem létezik – annak ellenére, hogy az Elektronikuskormányzat-központ élén a nemzetközi informatikai szaktekintély, Baja Ferenc áll –, így a közbeszerzések szabályos lefolytatása lehetetlen.
Ezt az „apró” problémát az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium kodifikátorainak nem sikerült időben észlelniük. Annak ellenére sem, hogy a Kbt. iparszerűen, majdnem havi rendszerességgel került módosításra, minden bizonnyal a jogbiztonság minél nagyobb dicsőségére. Tavaly áprilistól a törvény módosításai az alábbi időpontokban léptek hatályba: 2009. június 1., 2009. július 22., 2009. október 1., 2009. november 1., 2009. november 11., 2009. november 28. – tehát volt olyan törvényváltozat, ami tíz napig volt hatályos, és novemberben egy hónapon belül háromszor is változott a Kbt. –, 2009. december 3., majd (eddig) végül 2010. január 1-je.
A probléma kialakulását az IRM most igyekszik a köztársasági elnökre hárítani. Azt mondják, a helyzet amiatt állt elő, hogy az államfő az Országgyűlés 2009. december 14-i ülésnapján elfogadott, a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalról szóló – egyébként nehezen minősíthető színvonalú – törvényt (T/11025. számú törvényjavaslat), amely rendelkezett a közbeszerzési törvény elektronikus eljárásra vonatkozó szabályai hatályba lépésének elhalasztásáról, visszaküldte az Országgyűlésnek. Az antikorrupciós törvény tehát nem lépett hatályba, így nem lépett hatályba az e-eljárás halasztása sem – érvel a minisztérium.
Ezzel az IRM-állítással szemben a tény azonban az: az IRM nem is észlelte 2009-ben, hogy az elektronikus eljárásról szóló rendelkezések hatályba lépésének elhalasztása szükséges annak érdekében, hogy ne lehetetlenüljenek el a közbeszerzések! A halasztásra vonatkozó rendelkezések ugyanis csak az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának javaslatára kerültek be a megszavazott – de végül ki nem hirdetett – antikorrupciós törvényjavaslatba.
Felmerül a kérdés: az IRM szakembereinek miért nem sikerült idejében, mondjuk 2009 októberében észlelniük, hogy a Szolgáltató nem létezik, és felállítása a közeljövőben nem is várható? Miért nem jöttek rá akkor, hogy ennek megfelelően elengedhetetlen az elektronikus közbeszerzésre vonatkozó rendelkezések hatályba lépésének elhalasztása?
Mire gondolhatunk?
– Szabotázs történt, azaz az Elektronikuskormányzat-központ az IRM-et folyamatosan félretájékoztatva abban a hiszemben tartotta őket, hogy a Szolgáltató létrejön 2010. január 1-jén?
– Sokkolta őket, hogy 2009 novemberében a Közbeszerzési Döntőbizottság 5 millió forintos bírsággal sújtotta az IRM-et egy kevésbé sikerült közbeszerzésük miatt, és el voltak foglalva a határozat elemzésével?
– Vagy annak a kiemelkedő jelentőségű jogszabálynak az előkészítése kötötte le az idejüket, amely hamarosan betiltja a gömb alakú akváriumok forgalmazását?
Az IRM kiváló szakembereitől természetesen más irányú elfoglaltságaik miatt az sem volt elvárható, hogy felismerjék: amennyiben a T/11025. számú törvényjavaslatot az általuk előterjesztett formában fogadja el az Országgyűlés, újabb feloldhatatlan ellentmondás keletkezik Kbt. 79.§ (1) bekezdése miatt.
Kialakult volna az a helyzet ugyanis (ami ma sajnos fennáll), hogy az eljárást a Kbt. 21.§-a alapján egyrészről elektronikus úton kell lefolytatni (beleértve az ajánlatok Szolgáltatón keresztül történő beadását is), másrészről a Kbt. 79.§ (1) bekezdése alapján az ajánlatokat írásban és zártan, az ajánlati felhívásban megadott címre közvetlenül vagy postai úton kell benyújtani.
Az az ideáltipikus helyzet, hogy IRM kodifikátorai 2009-ben maguk észlelik az elektronikus eljárásra vonatkozó szabályok elhalasztásának szükségességét, azzal a nem elhanyagolható előnnyel is járt volna, hogy nem kellett volna az erre irányuló javaslat sorsát összekötni egy olyan, súlyos fogyatékosságai miatt előre borítékolhatóan köztársasági elnöki visszaküldésre ítéltetett törvényjavaslat sorsával, mint a T/11025. számú törvényjavaslat.
A szabályos közbeszerzési eljárások lehetetlenségének problémája sajnos még a mai napig sem lépte át az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) ingerküszöbét. Eddig semmilyen formában nem jelezték, hogy mikorra várható a mulasztásuk miatti probléma elhárítása, hiába foglalkozik egyre több sajtóhíradás a témával.
Egy nyugat-európai, nálunk szerencsésebb történelmi fejlődésű országban az igazságügyi miniszter már
a) 2010. január 2-án kiállt volna a nyilvánosság elé elnézést kérni az elképesztő törvényalkotási hiba miatt, és megnevezi azt a személyt, aki felelős azért, hogy az minisztérium az egyes jogszabályok hatálybalépésének időpontját nem tudja koordinálni;
b) bejelentette volna nyilvánosan, hogy mikorra fogja feloldani a lehetetlen helyzetet, és ennek érdekében milyen lépéseket tesz a lehető leghamarabb;
c) elmagyarázta volna a kiíróknak, hogy hogyan járjanak el a halaszthatatlan közbeszerzéseik esetén (bármilyen furcsa is, a gyerekek például az iskolákban, óvodákban az ilyen ex-lex helyzetben is megéheznek, és ebéddel kell ellátni őket);
d) felveszi a kapcsolatot a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel, és lépéseket tesz annak érdekében, hogy minden támogatott projekt támogatási szerződésének hatálya hosszabbodjon meg azzal az idővel, amely ideig az ex-lex helyzet fennáll, és a támogatott nem tud szabályos közbeszerzéseket indítani, az időveszteség miatt kockáztatva a támogatási összeg elvesztését;
e) részletesen elmagyarázza, hogy kinek a tehetetlensége, hozzá nem értése miatt nem állt fel időben az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató.
Ezzel szemben mi történik Magyarországon, a szakmaiatlanság, felelősség elhárítás, sumákolás és nemtörődömség országában?
a) az IRM képviselői nem állnak ki a nyilvánosság elé, nem ismerik el felelősségüket a probléma kialakulásában;
b) az IRM képviseletében senki nem mondja meg, hogy mikorra várható a probléma megoldása, semmilyen lépést nem tettek a lehető leggyorsabb megoldás érdekében (pl. rendkívüli ülésszak összehívása), csupán semmitmondó üzeneteket fogalmaznak meg (pl.:„dolgoznak a probléma megoldásán”);
c) az Elektronikuskormányzat-központ válaszra sem méltatja a sajtó megkeresését, semmilyen információval nem szolgál arról, hogy mikorra várható az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató felállása;
d) a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a Közreműködő Szervezetek nem szolgálnak semmilyen érdemi tanáccsal a projektgazdák felé, csak azt a végtelenül korrekt tételmondatot mantrázzák, hogy bármit is tesz a projektgazda, minden felelősség az övé.
Tanulság: itt nálunk, a Nyugat-Balkánon – bocsánatot kérve ezúton is a civilizált balkáni országoktól – nem állampolgárok, hanem alattvalók élnek, akik nem méltóak a hatóságok részéről az érdemi tájékoztatásra, velük szemben felelősséggel senki nem tartozik, a jogalkotási hibák miatt pedig minden joghátrány rájuk telepíthető.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
kuki123 2010.02.05. 15:22:22
Márai Coelhó · anygyalszarny.blog.hu 2010.02.05. 15:37:22
A dohogás rendben, de
1 Mit gondolsz, ki készítette az alkotmányügyi bizottság neve alatt beadott bizottsági módosítót? Teljesen bevett gyakorlat, hogy a bizottságok és a kormánypárti képviselők adnak be olyan módosítókat, amelyek kormányzati apparátusból származnak. 99%, hogy ez erre is vonatkozik.
2. Miért gondolod, hogy az IRM kodifikátorainak sara a módosítás késői kezdeményezése? Közbeszerzés ügyben az IRM csak társelőterjesztő.
Dike 2010.02.05. 16:12:40
"A Kormány felhívja a tagjait, hogy gondoskodjanak arról, hogy a vezetésük vagy irányításuk alá tartozó központi
államigazgatási szervek, illetve más költségvetési szervek, továbbá a vagyonkezelésükbe tartozó vagy a részvényesi joggyakorlásuk alá esõ gazdasági társaságok e határozat hatálybalépését köve tõen csak olyan közbeszerzési eljárást indító hirdetményt tegyenek közzé, amelynek eredményeként az eljárást lezáró ajánlatkérõi döntés a következõ
kormány minisztereinek kinevezését köve tõen hozható meg."
Tehát január közepe óta egyébként is állnak a közbeszerzések, az Eu-s pályázatokat megnyerő szervezetek meg szívnak. Vagy a minisztériumnál kuncsorognak, hogy írhassanak ki közbesz-t és ezzel rögtön "szégyenfalra" kerülnek, vagy szórakozhatnak a szerződéshosszabbítással, ami egy ilyen eu-s pályázat esetén nem fáklyásmenet.
bocivitéz 2010.02.05. 16:17:54
Önkormányzatok? Kbt. hatálya tartozó egyéb, nem állig. szervek?
Kabaré amit művelnek a Kbt.-vel.
Átlátszó modón nyitják az újabb kapukat, miközben melldöngetve zárnak másokat.
Dilettánsok.
Dike 2010.02.05. 16:31:48
zsg? 2010.02.05. 16:50:38
ColT · http://kilatas.great-site.net 2010.02.05. 17:08:03
Na itt kapott el a röhögőgörcs :D
ColT · http://kilatas.great-site.net 2010.02.05. 17:12:02
EZEK akarnak prémiumot?
Ha én így dolgoznék már éhen haltam volna.
MPL firstlady 2010.02.05. 18:01:55
valami Elnök adott ki egy közleményt
Kamillea 2010.02.08. 12:49:32
Árubeszerzésnél az értékhatár: 32 861 250,- Ft
Szolgáltatás megrendelés esetén: 50 737 770,- Ft
Építési beruházás esetén: 1 273 702 050,- Ft