Úgy tűnik elhárultak azok a jogszabályi akadályok, amelyek lehetetlenné tették a szabályos közbeszerzések kiírását Magyarországon (ld. http://kozbesz.blog.hu/2010/02/05/kozbeszerzes_csak_szabalytalanul). Az országgyűlés ugyanis elfogadta azt módosító javaslatot, amely kiiktatta az elektronikus eljárásra vonatkozó rendelkezéseket a közbeszerzési törvényből. Ezt a módosító javaslatot 2010. február 15-én 11 óra 54 perckor faxolták be az Országgyűlés elnökének T. József szocialista képviselő zárószavazás előtti módosító javaslataként, amit az „az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek az új polgári törvénykönyvvel összegfüggő módosításáról”(!!!) szóló törvényjavaslathoz nyújtott be.
Jól érzékelteti az országgyűlési döntéshozatal felelősségteljes és megalapozott voltát, hogy a képviselők egy 11 óra 54 perckor benyújtott 4 oldalas módosító javaslatról – a több tucat más módosító javaslat mellett is – felelősségteljesen tudnak ugyanaznap 18 óra 44 perckor szavazni. Tíz perc híján tehát hat órát sem töltött el a törvénygyári előkészítéssel a javaslat, azt is mondhatnánk, ez a módosítás a magyar jogalkotás gyorséttermi bravúrja.
A probléma megoldásának körülményei azonban számos kérdést vetnek fel.
1.
Mit tett a kormányzat, és ezen belül az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium a 2010. január 1-től fennálló, a szabályos közösségi közbeszerzések kiírását lehetetlenné tevő probléma megoldása érdekében? Hivatalosan semmit, ugyanis az elektronikus eljárásra vonatkozó szabályokkal kapcsolatban semmilyen javaslat nem került kormányzati részről benyújtásra az Országgyűlés elé. Nem mondtak tehát igazat az IRM képviselői, amikor januárban azt állították, hogy „dolgoznak a probléma megoldásán”?
2.
Amennyiben a kormányzat semmit nem tett a probléma megoldása érdekében, úgy kizárólag T. József áldozatos munkájának köszönhető a probléma megoldása?
Ilyen mélyre süllyedt a magyar jogalkotás színvonala, hogy kizárólag egy egyéni képviselő buzgalmán és odafigyelésén múlik a szabályos közbeszerzések kiírhatósága? Mi történik, ha nincs T. József, aki a kampányidőszak kellős közepén tapasztalt kodifikátoroknak is dicséretére váló négyoldalas módosító javaslatot állít össze, amikor éppen nincs más dolga? Mivel már nincs több ülésnapja ebben a kormányzati ciklusban az Országgyűlésnek, az új törvényhozás megalakulásáig, tehát május végéig-június elejéig nem lehetett volna szabályosan közbeszerzéseket indítani?
T. József azonban alaposan felkészült törvényhozó és szerencsére mindenre gondolt:
a) bár nem volt közbeszerzési tárgyban éppen kormányzati előterjesztés, ő a helyzetre gyorsan reagálva „az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek az új polgári törvénykönyvvel összegfüggő módosításáról” szóló törvénybe látta a legcélszerűbbnek elhelyezni a közbeszerzési módosításokat. Naná, éppen erről a törvényről volt szavazás (persze ha február 15-én éppen nem a kutyatartás szabályairól szavaznak, akkor ahhoz a törvényhez lett volna benyújtva a módosító javaslat, mint ahogy adótörvényben is adtak már autópályát volt pénzügyminiszternek);
b) mivel hallott arról, hogy a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal felállítása meghiúsul, mintegy helyettesítő megoldásként gondosan szabályozta javaslatában az átláthatósági biztosok és az átláthatósági megállapodás intézményét (ennek néhány apróbb fogyatékosságát egy következő blogbejegyzés fogja boncolgatni);
c) meghallgatva a nép tiborci panaszait, javaslatában visszamenőleges hatállyal (!) amnesztiát biztosított a közbeszerzéseket a szabályozás hiányossága miatt szabálytalanul kiírók részére;
d) mivel felkészültebb kodifikátor, mint egy, a területen dolgozó átlagos igazságügyi minisztériumi dolgozó, még az államháztartási törvény szükséges módosításáról sem feledkezett meg javaslatában!
Hibaként talán a módosító javaslat szerinti amnesztia rendelkezések hatályának nem egyértelmű szabályozása róható fel terhére, amely ugyanakkor egyedülálló jogalkotási bravúrként is felfogható:
„A Kbt. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 403/A.§-sal egészül ki: „403/A.§ A 2010.január 1-je és a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 2010. évi … törvény hatálybalépése között eltelt időszakban indított közbeszerzési eljárásban hozott döntés esetén nincs helye a jogsértés megállapításának azon a címen, hogy az eljárást nem elektronikusan folytatták le, vagy annak egyes eljárási cselekményei nem elektronikus úton történtek.”
Hogy mindenki teljes egészében értse ezt a bravúrt: egy közbeszerzési törvényt módosító javaslat egy nem közbeszerzési tárgyú törvényhez kerül benyújtásra, egy másik ugyancsak nem közbeszerzési tárgyú törvény, nevezetesen a Pp. még ki nem hirdetett módosításának (a vizsgált törvényszövegben kipontozott) hatálybalépéséhez kötve egy ettől függő másik törvényben található rendelkezés alkalmazhatóságának időpontját.
Zseniális! És feltétlenül „elősegíti” a jogalkalmazók munkáját is!
Személy szerint azt gondolom, ha T. József az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium kodifikátora lenne, sokkal magasabb szintű lenne a magyar jogalkotás.
3.
Amennyiben a fenti 2. pont szerinti változatot nem tekintjük teljesen életszerűnek, esetleg igaz lehet „Márai Coelhó” előző blogbejegyzéshez fűzött kommentje, amely szerint: ”Teljesen bevett gyakorlat, hogy a bizottságok és a kormánypárti képviselők adnak be olyan módosítókat, amelyek kormányzati apparátusból származnak”. Teljesen bevett gyakorlat, hogy a kormányzat inkognitóban, országgyűlési képviselőkön vagy országgyűlési bizottságokon keresztül, az ő nevükben nyújt be törvényjavaslatokat??? Vajon hogyan szólhat egy erre irányuló kormányzati felkérés? „Nézd Józsi, van egy kis probléma a közbeszerzésekkel, pillanatnyilag nem lehet őket szabályosan kiírni. Kellene tőled gyorsan egy módosító! Mondj már valami gmail-es vagy freemail-es címet, elküldjük az anyagot, írd már alá és faxold be az Országgyűlésnek légy szíves zárószavazás előtt pár órával! Nem, nem kell hamarabb, nem kell, hogy bárki el is olvassa szavazás előtt!”
Ez a megoldás vajon mennyiben férne össze a hatalmi ágak szétválasztásáról szóló alkotmányos alapelvvel? Nyilván semennyire, ugyanakkor meg is kíméli a kormányzatot a sok felesleges előzetes egyeztetéstől, amely akkor várna rá, ha szabályszerűen, saját nevében terjesztené elő saját javaslatait. Végtelen bölcsességükben ugyanis ők nem szorulnak mások véleményére, tanácsaira. Amely végtelen bölcsességet jól bizonyítja például a közbeszerzésekre kormányhatározatban januárban elrendelt moratórium is. A határozat kiemelkedő eredményként majdnem egy teljes hónapig(!) változatlan formában élt, amíg rá nem jöttek, hogy ellehetetleníti az uniós projekteket is. Ezt persze bármelyik szakértő elárulta volna nekik előre is, ha kikérik a véleményét.
Összegezve: akárhogyan is történt a módosító javaslat előkészítése, biztos, hogy a kormányzat saját neve alatt, szabályszerűen nem nyújtott be semmilyen törvényjavaslatot a törvényes közbeszerzések kiírását lehetetlenné tevő szabályozás megváltoztatása érdekében.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://kozbesz.blog.hu/api/trackback/id/tr731791464
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
is 2010.02.26. 12:04:26
jogos. meglátjuk, hogy lesz tovább. én nem sokban reménykedem.
Rá Dios 2010.02.26. 12:08:52
Én inkább azt mondanám, az apparátus cselekedett gyorsan. Előkészítette, megírta, az erre vállalkozó értelmes képviselő kezébe nyomta, aki aztán immáron sajátjaként - mert csak így lehet - benyújtotta. Szóval csapatmunka lehet a dolog mögött, szerintem.
Ez nem baj.
Ez nem baj.
Ainult Mina 2010.02.26. 12:10:31
3. Igen.
Nem fér össze.
Valóban szánalmas.
Nem fér össze.
Valóban szánalmas.
Stoney Hill Billy 2010.02.26. 12:12:02
mi indítottunk bátran. nyilvánvalóan képtelenség lett volna büntetés kiszabni ránk ezért.
M. Laci · http://palferi.blog.hu 2010.02.26. 12:15:32
"Teljesen bevett gyakorlat"
a házszabály szerint egy bizonyos fázison túl már csak módosítókat lehet benyújtani, amire meg a jt szerint képviselő jogosult, az előterjesztő nem. most épp té józsef volt a straw man, gondolom napidíj fejében.
a házszabály szerint egy bizonyos fázison túl már csak módosítókat lehet benyújtani, amire meg a jt szerint képviselő jogosult, az előterjesztő nem. most épp té józsef volt a straw man, gondolom napidíj fejében.
M. Laci · http://palferi.blog.hu 2010.02.26. 12:16:37
@elemes2:
az előterjesztő annyit tehet, hogy visszavonja a tvjavaslatot és átírja, de ez sokkal időigényesebb procedúra.
az előterjesztő annyit tehet, hogy visszavonja a tvjavaslatot és átírja, de ez sokkal időigényesebb procedúra.
Szasza76 2010.02.26. 12:20:43
Bocsánat, voltaképpen ki is szokott kormányt alakítani??? Ha jól tudom, általában az országgyűlési választáson győztes párt szokta ezt megtenni, sőt, nyíltan hirdeti mindegyik párt, hogyha ők nyernek, akkor ezt meg azt fogják csinálni. A tényeges hatalomelválasztás illúzió, a törvényhozó és végrehajtó hatalom egy és ugyanaz hazánkban - a győztes párt igényei szerint. Ezért fontos, hogy a harmadik ág független maradjon, illetve az államapparátus is szakmai elvek alapján döntsön. A képviselő nem ért, nem is érthet a szaktörvényekhez, hiszen honnan tudná, hogy melyik mikroba mit csinál az egészségügyben, hány mázsa búza terem egy négyzetkilométeren, stb - erre ott vannak a szakemberek. A képviselők és a párt legfeljebb az irányvonalakat adják meg és ez így van jól. Az már kevésbé, hogy a jogalkotási színvonalon volna mit emelni...
muszorgszkij 2010.02.26. 13:04:09
tényleg szánalmas. Lassan valóban megjelenhet az értesítőben: Korrupt vezetőket keresünk sikkasztáshoz.. hircsarda.hu/gazdasag/1336-oszinte-palyazati-kiirasok/
is 2010.02.26. 13:30:37
ja, még kekeckedés: 10 perc híján HÉT óra.
The Glow 2010.02.26. 13:32:21
Az, hogy egyéni képviselő adja be a minisztérium módosítóit, tényleg napi rutin, 20 éve. A hatalomágak szétválasztása persze érdekes elvi kérdés, de hát ha egyszer azzal nincs baj, hogy a kormány törvényjavaslatot terjeszt az Országygyűlés elé, akkor nem látom, hogy az miért durvább, hogy egy gyors módosító indítványt is benyújtanak. Nem a kormány fogadja el a törvény, vagy módosító javaslatot, hanem az országgyűlés. Akkor meg a jogalkotói jogkört nem bitorolja el a kormány. Pontosabban az adott minisztériumi apparátus, mert hát ezeket a kis módosításokat nem a kormány mint olyan végzi.
Az meg persze vicces, hogy erre szabályos lehetőséget nem ad a házszabály (vagy a jogalkotási törvény?), csak nem-hivatalos úton oldható meg. Talán ez megérni némi korrekciót, de hát ilyen technikai apróság miatt 2/3-as szabályok módosításába belemenni egyik pártnek se lenne különösebben izgalmas.
Egyébként jogalkotástechnikailag az is alaposan elemezhető lenne, hogy egy teljesen más területről szóló jogszabály módosításába hogyan kerülhet egyáltalán bele egy közbeszerzési eljárásra vonatkozó szabályozás. No, mindegy.
Az meg persze vicces, hogy erre szabályos lehetőséget nem ad a házszabály (vagy a jogalkotási törvény?), csak nem-hivatalos úton oldható meg. Talán ez megérni némi korrekciót, de hát ilyen technikai apróság miatt 2/3-as szabályok módosításába belemenni egyik pártnek se lenne különösebben izgalmas.
Egyébként jogalkotástechnikailag az is alaposan elemezhető lenne, hogy egy teljesen más területről szóló jogszabály módosításába hogyan kerülhet egyáltalán bele egy közbeszerzési eljárásra vonatkozó szabályozás. No, mindegy.
Márai Coelhó · anygyalszarny.blog.hu 2010.02.26. 13:57:46
A személyes megszólíttatás okán:
Az Alkotmány szerint a törvényt csak a parlament alkothat, de a törvénykezdeményezés joga megilleti a mindenkori Kormányt. Csak a Kormánynak van olyan jogászi apparátusa, amely képes egy bonyolult törvénymű szakszerű előkészítésére. Az országgyűlési képviselői kompetencia általában max. egy törvénymódosító javaslat előkészítésére terjed ki. Ez nem is feltétlenül baj, ugyanis a képviselő elsősorban politikus és nem kodifikátor. A frakcióknak van háttérapparátusa, de pl. egy TB reformcsomag előkészítéséhez az sem lenne elég. Szóval semmi rosszat nem látok abban, ha egy képviselő a nevét adja egy olyan módosító javaslathoz, amely kormányzati berkekből származik, feltéve, hogy egyetért vele. A lényeg, hogy az OGy. dönt a törvényjavaslatról. A postban írt gyakorlat egyébként nem most alakult ki, hanem nagyjából a rendszerváltás óta így működik a törvénygyár.
Az Alkotmány szerint a törvényt csak a parlament alkothat, de a törvénykezdeményezés joga megilleti a mindenkori Kormányt. Csak a Kormánynak van olyan jogászi apparátusa, amely képes egy bonyolult törvénymű szakszerű előkészítésére. Az országgyűlési képviselői kompetencia általában max. egy törvénymódosító javaslat előkészítésére terjed ki. Ez nem is feltétlenül baj, ugyanis a képviselő elsősorban politikus és nem kodifikátor. A frakcióknak van háttérapparátusa, de pl. egy TB reformcsomag előkészítéséhez az sem lenne elég. Szóval semmi rosszat nem látok abban, ha egy képviselő a nevét adja egy olyan módosító javaslathoz, amely kormányzati berkekből származik, feltéve, hogy egyetért vele. A lényeg, hogy az OGy. dönt a törvényjavaslatról. A postban írt gyakorlat egyébként nem most alakult ki, hanem nagyjából a rendszerváltás óta így működik a törvénygyár.
Márai Coelhó · anygyalszarny.blog.hu 2010.02.26. 13:59:28
@The Glow: amikor írtam, még nem láttam a hozzászólásodat. Hasonló a véleményünk.
B. Capelluti · http://rallyedream.blog.hu 2010.02.26. 14:24:47
A kérdés ebben a megközelítésben nem kimondottan hatalommegosztási. (Legalább ennyire furcsa, hogy a Kormány kezdeményezhet törvényt. Azokban az országokban, ahol nem így van, ott szintén egyes képviselők nyújtják be saját nevükön.
Sokkal problémásabb viszont a parlamenti ellenőrzés (interpelláció, kérdés, állandó és vizsgáló bizottságok működése, az elnök és alalnökök nélküli ÁSz stb.), a Kormány parlamentnek való felelőssége, illetve a két szerv egymáshoz való viszonya pedig kifejezetten érdekes, és Magyarországon nem igazán feltett kérdéseket is felvetne. (Ezek viszont alapvetően nem hungaricumok)
Sokkal problémásabb viszont a parlamenti ellenőrzés (interpelláció, kérdés, állandó és vizsgáló bizottságok működése, az elnök és alalnökök nélküli ÁSz stb.), a Kormány parlamentnek való felelőssége, illetve a két szerv egymáshoz való viszonya pedig kifejezetten érdekes, és Magyarországon nem igazán feltett kérdéseket is felvetne. (Ezek viszont alapvetően nem hungaricumok)
is 2010.02.26. 15:03:00
@Márai Coelhó: meredek gondolat, de miért is nem tesszük át a törvényelőkészítő apparátust a kormánytól (inisztériumok) a parlamenthez? a kormányban sem a miniszter kodifikál, hanem jogászok. ugyanezek a jogászok a parlament alatt is kodifikálhatnának, frakcióképviselők bevonásával.
mindjárt kisebb hatalma lenne a kormánynak, és mindjárt jobban szét lenne választva a törvényhozás a végrehajtástól.
mindjárt kisebb hatalma lenne a kormánynak, és mindjárt jobban szét lenne választva a törvényhozás a végrehajtástól.
Bougheau Tschichka 2010.02.26. 15:40:17
Keller üvegszem elvtárs jut eszembe, vajon ő mit tett a gombnyomkodáson kívül az elmúlt négy évben?
Bocsánat, az elmúlt évtizedekben?
Bocsánat, az elmúlt évtizedekben?
dz02 2010.02.26. 16:14:23
"és nem csak a tervről informált közeli barátok mertek volna bátran közbeszerzéseket indítani ebben az időszakban. "
k...va annyukba!
k...va annyukba!
Penta-bá 2010.02.26. 16:25:04
De mi lehet a háttérben?
Talán zsebes???
ÁÁÁÁÁ ezek nem olyanok.
Tömlőcbe velük!!!
Talán zsebes???
ÁÁÁÁÁ ezek nem olyanok.
Tömlőcbe velük!!!
The Glow 2010.02.26. 16:46:27
@is: érdekes ötlet. Csak hát a minisztériumi apparátus nem csak jogszabály-előkészítő munkát végez, hanem a klasszikus végrehajtás szabályozását is. Ezzel akkor megkettőznénk az apparátus létszámát. És: ha a jogszabály-előkészítő munkát nem a végrehajtó szervek (minisztériumok) végzik, akkor elviekben a jogszabályelőkészítés még jobban elszakad a "valóságtól", elefántcsottoronyba vonul. (Elvben most a gyakorlati végrehajtási tapasztalatok alapján javasolhat törvényi módosításokat a kormányzat).
És: az országgyűlés alá rendelt apparátus végsősoron kinek a megrendelésére készítene elő jogszabályt? Mert hogy a kormánynak még csak-csak van egységes akarata, de az országgyűlésnek nincs. Minden jogszabályelőkészítő munka megkezdéséhez is szavaznia kellene a parlamentnek, hogy utasítsa a jogszabályelőkészítő apparátust a munka megkezdésére? És ki döntene az előkészítendő jogszabályszöveg részleteiről? Most ha az apparátus előkészít 5 verziót, és 70 eldöntendő kérdést, akkor a van egy döntési struktúra, ami eldönti, hogy melyik verziót támogassa a kormány a végén. (Ügyintézőtől, főosztályvezetőn keresztül, államtitkárokon át a miniszterekig; megspékelve minisztériumok közötti egyeztetésekkel, tárcaköröztetésekkel). Vagyis a kormány alá rendelt apparátus a kormány (miniszterek) politikai döntései alapján alakítgatják a javaslat szövegét. De ha az országgyűlésnek lenne alárendelve az apparátus, aki ki hozná meg az eldöntendő kérdésekben a döntést? Vagy a parlament elé 70 alternatívát terjesztene be minden törvényről az apparátus, hogy majd eldöntsék? Nem lenne valami hatékony.
És: az országgyűlés alá rendelt apparátus végsősoron kinek a megrendelésére készítene elő jogszabályt? Mert hogy a kormánynak még csak-csak van egységes akarata, de az országgyűlésnek nincs. Minden jogszabályelőkészítő munka megkezdéséhez is szavaznia kellene a parlamentnek, hogy utasítsa a jogszabályelőkészítő apparátust a munka megkezdésére? És ki döntene az előkészítendő jogszabályszöveg részleteiről? Most ha az apparátus előkészít 5 verziót, és 70 eldöntendő kérdést, akkor a van egy döntési struktúra, ami eldönti, hogy melyik verziót támogassa a kormány a végén. (Ügyintézőtől, főosztályvezetőn keresztül, államtitkárokon át a miniszterekig; megspékelve minisztériumok közötti egyeztetésekkel, tárcaköröztetésekkel). Vagyis a kormány alá rendelt apparátus a kormány (miniszterek) politikai döntései alapján alakítgatják a javaslat szövegét. De ha az országgyűlésnek lenne alárendelve az apparátus, aki ki hozná meg az eldöntendő kérdésekben a döntést? Vagy a parlament elé 70 alternatívát terjesztene be minden törvényről az apparátus, hogy majd eldöntsék? Nem lenne valami hatékony.
Dr. Buga 2010.02.26. 17:42:04
Csak röviden:
1.) 1 éve tudták, hogy új szabályok lépnek hatályba, hiszen a jogalkotó és a Kormány ezt így szerette volna 2009 decemberében.
2.) 1 év alatt mindenféle sz..rság miatt tudták módosítani a Kbt., arra nem volt energia, hogy azt is módosítsák, ami konkrétan kinyírta a közbeszerzéseket.
3.)Persze a Sólyom a hibás...
4.) Nagyon bátor valaki, aki kiírt szabálytalanul eljárást. De Stoney Hill Billy! Akkor is ilyen bátor lettél volna, ha több milliárdos EU-s támogatást akartál volna elkölteni? Gondolom, majd zsebből lepengetted volna a visszatartást... Mert a KSZ-ek és az EKKE leírta a támogatottaknak, hogy kizárólag elektronikusan szabályos közbeszerzést lefolytatni és e miatt magas kockázatba rakták a tervezett eljárást.
5.)Mi van, ha megint nem figyeltek valamire a fércelésnél?
6.) Nem értem, miért nem rakták be az egész antikorrupciós törvényjavaslatot, mint módosítást a PTK-hoz? Ezt már úgy is visszaküldte Sólyom, ezért nem lehet nagy baj.
7.) Ki veszi végre észre, hogy magunkat szívatjuk azzal, hogy nem gondoljuk végig, hogy mit csinálunk, hanem csak összedobjuk a jogszabályokat? Vegyük már észre, hogy komoly milliárdokat akarunk Uniós forrásból elkölteni! És olyan szabályokat találunk ki, amit mi sem tudunk betartani. (Mindezt leginkább abból az okból, hogy mutassuk: "Mi nem lopunk! Hát hogy? Nem is lehet! Hiszen, milyen frankó jogszabályaink vannak!")
8.) A Kbt.-nek nem ez az egy hibája van. Örülök, hogy az a tény, hogy kizárták a szabályos közbeszerzést, felkeltette az érdeklődést a terület iránt.
9.) És akkor most jelzem, hogy talán nem érdemes hátradőlni, mert van még mit javítani! Hajrá!
1.) 1 éve tudták, hogy új szabályok lépnek hatályba, hiszen a jogalkotó és a Kormány ezt így szerette volna 2009 decemberében.
2.) 1 év alatt mindenféle sz..rság miatt tudták módosítani a Kbt., arra nem volt energia, hogy azt is módosítsák, ami konkrétan kinyírta a közbeszerzéseket.
3.)Persze a Sólyom a hibás...
4.) Nagyon bátor valaki, aki kiírt szabálytalanul eljárást. De Stoney Hill Billy! Akkor is ilyen bátor lettél volna, ha több milliárdos EU-s támogatást akartál volna elkölteni? Gondolom, majd zsebből lepengetted volna a visszatartást... Mert a KSZ-ek és az EKKE leírta a támogatottaknak, hogy kizárólag elektronikusan szabályos közbeszerzést lefolytatni és e miatt magas kockázatba rakták a tervezett eljárást.
5.)Mi van, ha megint nem figyeltek valamire a fércelésnél?
6.) Nem értem, miért nem rakták be az egész antikorrupciós törvényjavaslatot, mint módosítást a PTK-hoz? Ezt már úgy is visszaküldte Sólyom, ezért nem lehet nagy baj.
7.) Ki veszi végre észre, hogy magunkat szívatjuk azzal, hogy nem gondoljuk végig, hogy mit csinálunk, hanem csak összedobjuk a jogszabályokat? Vegyük már észre, hogy komoly milliárdokat akarunk Uniós forrásból elkölteni! És olyan szabályokat találunk ki, amit mi sem tudunk betartani. (Mindezt leginkább abból az okból, hogy mutassuk: "Mi nem lopunk! Hát hogy? Nem is lehet! Hiszen, milyen frankó jogszabályaink vannak!")
8.) A Kbt.-nek nem ez az egy hibája van. Örülök, hogy az a tény, hogy kizárták a szabályos közbeszerzést, felkeltette az érdeklődést a terület iránt.
9.) És akkor most jelzem, hogy talán nem érdemes hátradőlni, mert van még mit javítani! Hajrá!
Yodamester 2010.02.27. 20:06:12
Jó reggelt szeretnék kívánni az "igentisztelt" szakértő úrnak, aki útjára indította ezt a blogot a nyilvánosság forgatagába.
Remélem minden frusztráciját kiadja magából a szerző, ami a "MAGYAR UGAR" számlájára írható....
Azért örömmel tölt a ... szakmaiság.
Remélem minden frusztráciját kiadja magából a szerző, ami a "MAGYAR UGAR" számlájára írható....
Azért örömmel tölt a ... szakmaiság.
NocadLee · http://nocadlee.hu 2010.03.01. 10:31:18
Akkor az a hír, hogy július 1-től lesz elektronikus eljárás, csak kósza pletyka??
Kovacspeter 2010.03.11. 07:35:38
kifejezetten a szerző kérésére:egy zseni aki írta!